karmafactory.hu

Két láb a nyakban. Észrevettem (mit vettél észre, te okostóni, haggyámá, eztneiírjadbele) hogy ha valamitől szedálódni kéne, akkor serkenek. Bízd csak ide, jó lesz.

Megkaptam a DVD-t. Niebelung után a második legjobb színházi előadás ever. Szputnyik és Igor Szucsev rulez. Valamint további kéken világító köveket ide.

Azaz Blue Iris. Az év színe. Tökéletes választás volt, hümikéim. Majdnem ugyanilyen színű volt az Iris Indigo , az überklasszikus Silicon Graphics munkaállomás.

A múltkor meg egy fakopáncs zúzott a másik ablaknál. Tiszta rezervátum ez a kettőker. A bennszülöttekről nem is beszélve.

mert az entrópia folyamatosan nő, és bármily erőteljesen igyekszünk is rendbeszedni dolgainkat, a termodinamika szabályai szerint egyre rendezetlenebb lesz környezetünk és mi magunk is.

Van két időutazós honlap, az egyik a Square America, itt régi családi és bulifényképekből lehet szemezgetni, a másik a Prelinger Archives, ez egy magángyűjtemény 1927 és 1987 között készült amerikai oktató-, felvilágosító- és propagandafilmekből. Maszthev.

Gyanútlanul sétáltunk ma a belvárosban, amikor letámadott egy kereskedelmi tévé stábja. Mint később kiderült, belenyilatkoztunk a híradóba.

Adott egy mindössze 3 kilométeres szakasz az úton, ami le van fagyva. Nyilván kifogsz egy olyat, hogy jössz ki kanyarból, meglátod az előtted haladót, és mire rájössz, hogy kb. hússzal megy, addigra már tökmindegy. Próbálsz fékezni vagy kerülni, de ABS nélkül eléggé leves a dolog. Meg persze az is nyilvánvaló, hogy én vagyok a vétkes fél. Szerencsére nem mentem gyorsan, így csak néhány karcolás és repedés a másik a kocsi lökhárítóján, nálam enyhe amortizáció a hűtőrácson, de nem tudom visszacsukni azt a kurva motorháztetőt. És nem mellesleg megszabadultam pár bankjegytől, mert sikerült megállapodni. Ez az első alkalom, hogy nem én voltam a szenvedő fél, rosszabbul járok, ha lenullázom a bónuszokat. Picsába.

Jövök ma az egyes úton, szembe egy százéves szippantósmerci, lökhárítóra szigetelőszaggal felmatricázva hogy FEKA TRANSZ. Már csak a TIBI feliratú rendszám hiányzott róla, E!

Visszatekintve az elmúlt másfél évre az az érzésem támad, mintha egy filmtrailert néznék végig, egy tartalmas, dramaturgiai elemekben bővelkedő történet 18 hónapba tömörített gyorsított változatát. A kezdőkép az, hogy tavaly május 9-én Balázzsal elmentünk biciklit venni. Majd rövid bevezető után őrült ámokfutás hónapokon át. A pillangó-effektus klasszikus példája a dolog, egy jelentéktelennek tűnő mozdulat események hosszú láncolatát indítja el.
(Read on …)