Nel mezzo del cammin di nostra vita
ĂŠs a fasz kivan, hogy merre tovĂĄbb, nyilvĂĄn ĂŠrzed, lĂĄtsz valami homĂĄlyt, dereng elĹtted, dĂŠlibĂĄbkĂŠnt remeg a kĂŠp, ĂŠs amint fĂłkuszĂĄlsz, a rĂŠszlet elillan, fogod tovĂĄbb a levegĹt, kĂśrmĂśd vĂĄj bele Ăźres tenyeredbe.