karmafactory.hu

Engineering the consequence

Elhagyottbenyakútfalva, Miselerland

Kategória: semleges karma — Zsee at 5:09 du. on Csütörtök, május 28, 2009


Viselkedésminták sorbanállás közben/fizetéskor

Kategória: semleges karma — Zsee at 2:20 du. on Csütörtök, május 14, 2009

Végére értem egy kéthetes megfigyeléssorozatnak. Mindig is lenyűgözött az emberek viselkedése sorbanálláskor és fizetéskor. Ha sorban állsz, elvileg elég hosszú időtartam áll a rendelkezésedre, hogy végiggondold mit kérsz, vagy előkészítsd a pénzt a fizetéshez. Legalábbis ez lenne a logikus. Most a teljesség igénye nélkül tekintsük át, hogy mit is csinálnak a különböző embertípusok:
1. Beszélgető-hadonászó olasz: kicsattanó formában érzi magát, ha legalább egy ember van mellette, akkor lelkesen és nagyhangon beszélget sorbanállás közben, széles mozdulatokkal fogja a fejét a szendvicspultnál, hirtelen kiragad egy szenyát, kér kávét, közben kedélyesen társalog a pénztárossal/kiszolgálóval.
2. Célorientált germán: beszélgetőpartnerével párban haladnak előre, megfontolt léptekkel, kizárásos alapon kiválasztja a legmegfelelőbb terméket. Munkáról vagy általános metafizikai problémákról beszélget közben, majd előkészíti a becsült összeget az értékesítési folyamat hatékonyabb és gyorsabb lebonyolítása érdekében. Nemritkán saját bögréjét hozza magával az irodából, mert igazából csak abból finom.
3. Szétszórt kozmopolita: már sorbanállás közben stresszel hogy mit egyen, ez lefoglalja a pénztárig, ahol is eszébe jut, hogy nem gondolta végig a kávé-tea-forrócsoki-narancslé problematikát. Kapkodva kér valamit, de a “tassz u goblé” kérdés csak az ex-szovjet hírügynökségre vonatkozó asszociációkat indítja be, majd pánikszerűen keresni kezdi a pénztárcáját. Apróért kotorászik, nem elég, majd ötveneurós bankjeggyel fizet egy fél szendvicset és teát.
4. Tetszőleges tagállam 40. szélességi kör alatti területeiről érkező kolléga: halálra vált arccal rohan le a mozgólépcsőn, legalább öt perc késésben van, és rohannia kell tovább, véletlenül van egy ismerőse előrébb a sorban, akinek kiabálva adja le a rendelését, majd előre is megy, közben a később érkező földiekkel is hangosan tartja fenn a kapcsolatot, az aprópénzre vonatkozó problémákat közös erővel küzdik le. A zsákmányszerzés után a rohanásról megfeledkezve hosszan és csoportosan fogyasztanak. Ha esetleg kisüt a nap, akkor zárt csoportot alkotva kivonulnak az épület elé fotoszintetizálni.
5. Egészségtudatos egyedülálló, vásárlóerővel: kiválasztja a legkevesebb tápanyagot tartalmazó salátát, majd bámulatos önmegtartóztatását púpozott tányér desszerttel jutalmazza. Szabványkonténer méretű pénztárcájában tagsági-, bank- és hitelkártyák özöne, pénzt elfelejtett kivenni az automatából, a bankártyájára meg nem töltött minicash-kreditet. Szerencséjére egy célorientált germán kihúzza a slamasztikából.

Luxemburg nem szexi

Kategória: semleges karma — Zsee at 11:09 du. on Szerda, május 13, 2009


Nincs is jobb, mint titkosított, de legalábbis nem nyilvános közzétételre szánt dokumentumok után kutakodni a neten. A legújabb zsákmány a luxemburgi doménregisztrátor holnapjáról származik, egyoldalas pdf-fájl, a .lu felső szintű domén alá be nem jegyezhető kifejezéseket sorolja fel. Nagy részük természetesen a szexpornóerotika témakört érinti, de van néhány kevésbé evidens szó is. Mint például az ardennes, mosel, krapschass, south, stb. Pedig lehet, hogy nem ártana egy kis szexuális inger a biergereknek, néztem a statisztikai idősorokat, a 70-es évek bevándorlási hulláma előtt egyetlen ország ért el rosszabb teljesítményt a népszaporulat terén Európában, mégpedig az erről hírhedt NDK. Erre tiltólistára teszik a sexyluxembourg.lu domént. Többek között ezért sem szexi ez az ország/város.
Dir wiel, är zukunft.

Yashica FX-2, öreg vas nem vén vas

Kategória: pozitív karma — Zsee at 11:07 du. on Kedd, május 12, 2009


Krisztusi korban levő japán műszer. Kapott új elemet, a fénymérője még tökéletesen működik, megegyező objektívvel és rekesznél ugyanazt mutatja, mint a 40D. A legendás Contax RTS kistestvére, szintén F.A. Porsche dizájn. A fénymérést kivéve teljesen mechanikus, elnyűhetetlen konstrukció. Nagybátyám vette 1976 körül, amikor Togóba ment dolgozni, mert a korabeli orosz és NDK gépek feladták a hőségben. Aztán szüleim használták egy évtizedig Jasikát, majd bátyám gyötörte további hosszú éveken át. Emlékszem amikor mesélte, hogy az ukrajnai fagyban beragadt a Zenitjén a redőny, csak ezzel tudott fotózni. Én is részben ezen tanultam fényképezni, aztán feledésbe merült, míg nem tudtam EOS adaptergyűrűt szerezni a hozzá tartozó objektívhez. Azóta sikerült a használtcikk-piacon beszerezni néhány Yashica üveget, lenyűgöző minőséget adnak. Most próbálom felvásárolni a magyarországi készletet, Anri barátomon keresztül ma egy Szegeden levő példányt sikerült megszerezni, alig várom h ideérjen.

Társadalmi elégedetlenség

Kategória: semleges karma — Zsee at 12:36 de. on Vasárnap, május 10, 2009

Burkina Faso vs. Luxemburg

Kategória: semleges karma — Zsee at 9:14 du. on Csütörtök, május 7, 2009

Munka után söröztem békésen Mike-kal a Britanniában, amikor az egyik helyi bierger odajött és mutatott egy faxot. Majdnem beszartunk a röhögéstől. A luxemburgi parlament alsóházának egy határozata volt, amelyben elítélték Peer Steinbrück német külügy pénzügyminiszter nyilatkozatát, ahol is a luxemburgi banki és adójogi szabályokat Burkina Faso átláthatóságához hasonlította. Aszondja, hogy ez súlyos támadás volt a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség közötti, a 2. világháború befejezése óta ápolt példás kapcsolatra nézve. Namost ehhez a példás kapcsolathoz hozzá kell tenni, hogy kb. minden luxemburgi településen, de különösen a németországba átvezető hidak itteni hídfőjénél lóg egy amerikai zászló a piros-fehér-ocsmánykék mellett, megemlékezve a nácik szövetségesek általi kiűzetéséről, meg nem láttam még más országban rue de la Déportation nevű utcanevet, vajh kire gondolhattak. Ráadásul Burkina Faso is éles hangú válaszjegyzéket adott ki, hogy mire föl emlegetik őket adóparadicsomként, meg mit kell Luxemburghoz hasonlítani. Nem mintha nem lenne valóban adóparadicsom ez az ország, délután fodrásznál voltam, kezembe került egy német újság, és pont azzal foglalkozott, hogy csak idéntől kell bevallani a luxemburgban dolgozóknak a teljes jövedelemalapot, egészen eddig leszarták az egészet. Ami viszont érdekes itt, hogy nem népszámlálás, hanem adócenzus van évente, minden luxi lakosnak vallania kell jövedelméről. Off the record: itt sincs családi pótlék, egy adott család a jövedelmétől függően akár évi ezer örót vonhat le az éves jövedelemadóból. De ha nincs kereső, nem kapnak gyermekek után készpénjuttatást, és összesen 20 hétig jár az anya számára a teljes kereset, de nincs ösztönzés, hogy három évre offoljanak a munkaerőpiacról. Az OECD szerint 1,2%-os értékkel itt a legkisebb a szegénysorban élő gyermekek aránya, de ez nyilván az alacsony természetes reprodukciós rátának is köszönhető. Nem véletlen, hogy idéntől elismerik a kettős állampolgárságot, ha legalább hét éve van itt munkaviszonyod és beszélsz lötzöbojesül. Valószínűleg ez lesz a jövő. Portugál és dél-olasz arcok köszönik a gudde möttöst és mojent.

Álomtalálmány

Kategória: semleges karma — Zsee at 3:10 du. on Csütörtök, május 7, 2009


Azt álmodtam ma hajnalban, hogy feltaláltam a Down-szindróma egyszerű és biztos diagnosztizálásának módját. Az egész egy vicces mondókán alapul. Ezt el kell mondani a vizsgált alanynak, és ha elkezd nevetni, akkor Down-kóros. Egy piros ruhás kislányon mutattam be a működését, arra emlékszem, hogy a danka, panka és búbos banka szavakra rímelt, a kiscsaj meg annyira nevetett, h már potyogtak a könnyei. Szabadalmaztatni kéne.
PS: Most jutott eszembe, hogy két éve voltunk valahol egy szabadtéri koncerten, ahol fotóztam egy pirosfelsős Down-szindrómást kislányt, aki olyan szinten nevetett, amit még addig nem láttam. Íme.

Underground

Kategória: pozitív karma — Zsee at 3:45 du. on Kedd, május 5, 2009


Subterranean worlds - wells, underpasses, caves, underground springs and rivers, dark alleys, subways - have always fascinated me (…). The image, the mere idea of a hidden pathway, immediately fills my head with stories…
(…) there are times when even we children of sunlight may find comfort in the gentle healing embrace of darkness. We need the sheltering night.

Murakami Haruki: Underground. The Tokyo gas attack and the Japanese psyche. Vintage. London. 1993. p. 208. + Yashica YUS 28mm 1:2.8