karmafactory.hu

Engineering the consequence

881

Kategória: semleges karma — Zsee at 5:14 du. on Szerda, január 30, 2013

A múltkori sajtónyelv-kiakadásra visszatérve, mai szalagcím az origóról: “Recenzióban zárt tavaly a magyar gazdaság“. Elgondolkodtató. Bár tulajdonképpen én is kritikai észrevételekkel szoktam zárni az évet. Akárt azt is mondhatjuk, hogy reflexióban zártam tavaly.

880

Kategória: semleges karma — Zsee at 11:54 de. on Hétfő, január 28, 2013

Újból elkezdtem ismeretlen címzettektől atomenergiás emaileket kapni, sztem megint összetévesztenek az egyik külső ügynökségnél dolgozó névrokonommal. Korábban hasadóanyag-mintákkal kapcsolatban írtak, most meg vmi “Airborne Nuclear Forensics Tool” a témakör. Kíváncsi lennék, hogy adott esetben ő mit gondol a tévedésből neki küldött nyelvészetről.

Online földrajz

Kategória: semleges karma — Zsee at 11:40 du. on Hétfő, január 21, 2013

Magyar hírportálokat olvasva egy randomra revizionista világ képe rajzolódik ki. Egyes városok egyszer csak másik országba kerülnek át, máskor pedig egy ország fővárosa hirtelen egy másiké is lesz. Múltkor volt egy cikk a Napi Gazdaságban, aszondja, h “feltámadt (…) Tito állami luxusvonata, hogy turistákat szállítson régimódi pompában Szerbiából Macedóniába. (…) a részt vevők reggel hétkor szállnak fel az úgynevezett Kék Vonatra, hogy 12 óra alatt érjék el a macedóniai Bart.” Nyilván. Egyrészt a résztvevő egybeírandó, és ahhoz képest, mennyire ki tudunk borulni, amikor Bukarestet keverik Budapesttel, Macedónia és Montenegró végül is ugyanaz a láncos kutya. Az a híres macedón tengerpart. A következő példa mai termés, az Origo rövidhíre az oroszok szíriai evakuációjáról. Hallga csak: “Két repülőgépet indítanak Bejrútba, az ország fővárosába a Szíriából távozni kívánó orosz állampolgárokért.” Valóban, Bejrút tényleg főváros. Csak Libanoné. Szíriáét Damaszkusznak hívják. A tárgybeli tévedéseken kívül az ember már meg sem lepődik az egyeztetések hiányán, a helyesírási hibákon és a véletlen eloszlást követő központozáson. Létezik még egyáltalán olyan, h szerkesztő? De az is lehet, h már minden olyan ember lelépett, aki alapműveltséggel rendelkezik és tud magyarul helyesen írni.
Az utolsó bukaresti meg majd kapcsolja el maga után a villany.

Einstein on the Beach

Kategória: semleges karma — Zsee at 1:49 de. on Kedd, január 15, 2013


A hétvégén Amszterdamban voltam, egy hardcore Philip Glass rajongó barátom ötlete alapján megnéztük az Einstein on the Beach-et. A színpad Sátántangója, közel öt órás minimálopera. Nagyon nagy. Két óra kényszermeditáció után az ember kezd ráhipnotizálódni, a harmadikat meg sem érzi, a negyedik óra végén pedig szinte rosszul esik, h már a finálé. Azóta is teljesen a hatása alatt állok, a számokból, szolmizációból, értelmetlen narrációtöredékekből és Einstein relativitáselméletről írt könyvének feldolgozásából valami egészen különleges áll össze. Igazából nem találok rá szavakat. Mintha bebélyegezve bolyonganék újra óvodásként édesanyám régi munkahelyén a számítóközpontban, szalagos meghajtók és lyukkártya-olvasók között, a konzolírógép mellől nézve a fehér köpenyes operátorokat, ahogy az IBM 360 vezérlőpanelén villognak a regiszterlámpák.

877

Kategória: semleges karma — Zsee at 1:18 du. on Szerda, január 9, 2013

Most néztem a totalcaron, hogy Magyarországon tavaly 53 ezer autót helyeztek forgalomba, előttem a helyi újság, aszerint meg Luxemburgban 50 ezret. Népességre vetítve ez húszsorosát jelenti az egy főre jutó magyar értéknek. De nézzünk egy másik adatot is: a luxemburgi statisztikai hivatal szerint az ország könyvtáraiban tavaly mindössze 34 ezer tételt kölcsönöztek ki. Azaz kb. minden másfeledik újautó-vásárlásra jut egy könykölcsönzés. Az OSZK szerint ellenben 2011-ben Magyarországon 24 millió(!) könyvtári kölcsönzés történt. Ez abszolút értéken a luxemburgi kölcsönzések hétszázszorosa, azaz egy új autóra 450 könyvtári kölcsönzés jut. Színtiszta statisztikai anomália ez az ország, komolyan.

876

Kategória: semleges karma — Zsee at 12:28 du. on Péntek, január 4, 2013

A filmekkel ellentétben a valódi drámák során igen ritkán szólal meg hangulatos aláfestő zene, ami megbízhatóan jelezné az esemény csúcspontját a résztvevők számára. Az meg már valahogy nem lenne az igazi, ha az ember sietve betenne vmi alkalmas zenét, és visszatekerne a párbeszéd elejére.