karmafactory.hu

Ő az. Fabrication Spéciale par Charles Pélissier. A váltója alapján az ötvenes évekből származhat, a szingók állapota pedig ara utal, h több évtizede nem használhatták, kőkemények és porlanak elfelé. A mostani kinézet már többórás munka eredménye, itt elég nedvesek és salétromosak a pincék, ami miatt fölöttébb ellenálló porréteg kövült rá. Le kellett még kapni róla a valószínűleg utólag felszerelt sárvédőt, dinamót és lámpákat, meg feltenni fotózáshoz a kerekeket. Azon túlmenően, hogy egyedi rendelésre készült modellről van szó, a váz további érdekessége hogy a hátsó villának két papucsa van, egy vízszintes a fixizéshez, és egy függőleges, ha a váltót akarnád használni. Ennek megfelelően a hátsó kerékagy egyik oldalán háromfokozatú fogaskoszorú, a másikon pedig fix áttétel található.
(Read on …)

Környezetbarát karácsonyi felkészülés. Az utca végén felszámoltak egy ügyvédi irodát, és kilomtalanították a teljes házat. Pont arra jártunk, így sikerült szerezni egy kurvajó, zöld üvegből készült svájci karácsonyfatartót. Aztán a fenyőárusnál szemezgettünk a kidobásra váró fenyőágak között, kérdezzük mennyi, comme vous voulez, két sör árából megvolt az is, eggyel kevesebb örökzöld tüskést kellett kivágni. Néhány aranyszínű csokipapír reciklálódott még dísszé, és elkészült. Egyébként jóval hatékonyabb és nyugodtabb az itteni szokás, hogy december 6-án, mikuláskor már elkezdenek fát állítani, legalább nem 24-én megy a para meg az ideglelés. A hétvége másik szenzációs leletéről majd később, ha lesznek fényképek is. Egy igazi barn find, de jelen esetben két kerékről van szó, és nincs motorja…

Brüsszelben, piac szélén, nem messze a Schumantól. Nem mehetünk el szó nélkül a termék homályos pozicionálása mellett. Ha már franciául szólítjuk meg a helyi lakosságot, akkor egyúttal célszerű lenne kifejteni a fröccs mibenlétét is. Ettől eltekintve a sajtos-tejfölös lángos és a szilvás sütemény kiváló volt, a gulyáskrémhez pedig továbbra sem kaptunk kedvet.

Krisztusi korban levő japán műszer. Kapott új elemet, a fénymérője még tökéletesen működik, megegyező objektívvel és rekesznél ugyanazt mutatja, mint a 40D. A legendás Contax RTS kistestvére, szintén F.A. Porsche dizájn. A fénymérést kivéve teljesen mechanikus, elnyűhetetlen konstrukció. Nagybátyám vette 1976 körül, amikor Togóba ment dolgozni, mert a korabeli orosz és NDK gépek feladták a hőségben. Aztán szüleim használták egy évtizedig Jasikát, majd bátyám gyötörte további hosszú éveken át. Emlékszem amikor mesélte, hogy az ukrajnai fagyban beragadt a Zenitjén a redőny, csak ezzel tudott fotózni. Én is részben ezen tanultam fényképezni, aztán feledésbe merült, míg nem tudtam EOS adaptergyűrűt szerezni a hozzá tartozó objektívhez. Azóta sikerült a használtcikk-piacon beszerezni néhány Yashica üveget, lenyűgöző minőséget adnak. Most próbálom felvásárolni a magyarországi készletet, Anri barátomon keresztül ma egy Szegeden levő példányt sikerült megszerezni, alig várom h ideérjen.

Subterranean worlds - wells, underpasses, caves, underground springs and rivers, dark alleys, subways - have always fascinated me (…). The image, the mere idea of a hidden pathway, immediately fills my head with stories…
(…) there are times when even we children of sunlight may find comfort in the gentle healing embrace of darkness. We need the sheltering night.

Murakami Haruki: Underground. The Tokyo gas attack and the Japanese psyche. Vintage. London. 1993. p. 208. + Yashica YUS 28mm 1:2.8

Az évszázad fotókiállítása. 503 fénykép, Cartier-Bressontól a névtelen amatőrökig. Miután a második világháborút követően lenyugodtak a kedélyek, Edward Steichen, a New York-i MoMa luxemburgi születésű igazgatójának felhívására a világ minden feléről mintegy kétmillió fényképet küldtek be, amik közül végül kiválasztották a kiállított darabokat. Sokak szerint ez volt az eddigi legnagyobb hatású fotótárlat, 1955-ben mutatták be New Yorkban, aztán 38 országot járt be, és kilencmillió látogatót vonzott. A képeket aztán a kilencvenes években restaurálták, és most eredeti formában vannak közszemlére téve a Clervaux-i kastélyban. Ha arra jársz, mindenképpen nézd meg.

Két nap ágybanfekvéssel sikerült kiirtani a megfázást a szervezetből. Fárasztó volt az elmúlt két hét, villámlátogatások iten meg otan, aztán évi rendes télisportolás az ír diaszpórával Ausztriában, vissza Bp., másnap pakolás és vissza Lux. A sícuccok még mindig a csomagtartóban, visszafelé Mosonmagyaróvárnál elkezdett kaparni a torkom, Bécsben már köhögtem, Sinsheimnél meg komplett hörghuruttá alakultam át, nem is nagyon emlékszem hogyan jutottam hazáig. Szereztem valami kőolajízű kanalas orvosságot, cévitamint meg aloeverakoncentrátumot, aztán masszív alvásterápiával kiagykontrolloztam a nyavalyát magamból. Amikor ma délben először másztam ki a vackomból, találtam lenn a nappaliban egy baszott nagy lapostévét. Állítólag azért vette Mike, hogy visszatartsa a Britannia látogatásától. Valami gond van az előfizetéssel, ezért a kábelen nem jön adás. Most nyilván a Britanniában sörözik focimeccset nézve.
Mi ez, ha nem siker.

Már megint mindjárt telihold, elsütöttem az összes ismert alvástámogató módszerem, most pedig elszívok egy cigit, hátha az segít. A héten utaztam közel ezer kilométert oda, majd vissza, hogy csináljanak egy vérvételt meg egy tüdőszűrést. A Bizottságnak a város szélén álló utolsó irodaépület alagsorában van az orvosi részlege, ahol az utóbbi idők legnagyobb bókját kaptam. Miután kiderült, hogy a súlyom optimális, szemem sas, az EKG-ről virít a futás és biciklizés, van tüdőkapacitásom, és bizonyos frekvenciákat még meg is hallok, megkérdezte a nővér, hogy ugye nem dohányzom-e. Mondtam h sajnos de, ismét. Erre ő, hogy ne tegyem. Mert, idézem: “we need such fine young men”. Nemzetközi versenyképesség rulz.