Tegnap kihajigĂĄltam szemĂŠtbe kb. egy tonna felesleges papĂrt, ĂşjsĂĄgokat, prospektusokat, stb. TĂśbb tele zacskĂłt cipeltem le a szemĂŠttĂĄrolĂłba, majd miutĂĄn visszavittem az Ăźres kĂłlĂĄsĂźvegeket, ĂŠs begyĹąjtĂśttem egy elĂĄzott jegesmedvĂŠt, visszafelĂŠ a lĂŠpcsĹhĂĄzban arra leszek figyelmes, hogy a szomszĂŠd meg a haverja szedi ki a kukĂĄbĂłl a papĂrjaimat, ĂŠs egyikĂźk ĂŠppen az ĂśtkilĂłs boesner katalĂłgust nĂŠzegeti ĂŠs lapozza figyelmesen. Eszembe jutott egy sztori, amit a kanadai fogadott nagypapĂĄm mesĂŠlt mĂŠg rĂŠgebben, valami bibliai traktĂĄtusrĂłl, hogy eldobta valaki, beleesett a tengerbe, aztĂĄn egy bĂşvĂĄr megtalĂĄlta, ĂŠs ott helyben, azonnali hatĂĄllyal megtĂŠrt. KĂvĂĄncsi vagyok, hogy a szomszĂŠdra milyen hatĂĄssal volt e vĂŠletlen felfedezĂŠs. Lehet, hogy hazament, ĂŠs azonnal elkezdett linĂłmetszĂŠst gyakorolni a fĂźrdĹszoba padlĂłjĂĄn, vagy azĂłta le sem tudja tenni a modellgyurmĂĄt a kezĂŠbĹl.