karmafactory.hu

Azaz CAT (Computer Aided Translation) eszközök. Míg néhány évvel ezelőtt még versenyelőnyt biztosítottak, most már annyira elterjedtek, hogy azzal okozol magadnak versenyhátrányt, ha nem használod őket. Maga az alapötlet nagyon fasza, de most hogy közel öt éve használom őket, főként Trados-t és SDLX-et, kezdek elgondolkodni, hogy minek adnak ki legalább évente új változatokat, amikor szinte semmivel nem intelligensebb az új verzió mint a régebbi. Az egyetlen dolog amivel frissítésre tudnak kényszeríteni, az abból áll, hogy az új Office változatokkal nem működik a régi fordítóprogram eszköztára. Régi offiszt meg nem tudsz venni új gépekre, azaz ha gépet cserél az iroda/fordító, és legális szoftvert vesz, frissítheti a fordítástámogató rendszerét is.

Az egyetlen kézzelfogható előny, hogy könnyebb táblázatokat és prezentációkat fordítani TagEditor-ban, mint az egyes cellákat és a szövegdobozokat felülírni, meg kiadványszerkesztőből kiszedni és visszarakni a szöveget, áramvonalasítjuk a workflow-t, meg minden, de ezen kívül a háttérrendszer teljesen ugyanaz. A hasonlóságokat semmivel nem kezeli intelligensebben a rendszer, a kreativitást és a szöveg belső kohéziós elemeit pedig úgy ahogy vannak megöli.
Próbálj elolvasni egy használati utasítást digitális fényképezőgéphez, nyomtatóhoz vagy mobiltelefonhoz. Olyanok, mintha robotok írták volna meg. EU-s szövegekről pedig már nem is beszélve.
Gazdasági szempontból persze előnyös, rövidebb határidővel hosszabb fordításokat lehet elkészíteni olcsóbban, mert az egyezésre nem fizetnek, nyilván, a fenntartható fejlődés a termelékenység folyamatos növekedésére épül. A hátulütője a dolognak, hogy rád kényszerítik a használatukat, és nincs kedved korrigálni a régi, esetleg rossz stilisztikájú mondatpárokat, amiket újra és újra felhasználsz. A végén pedig produkálsz egy olyan szöveget, amit már egyszerűen neked sincsen kedved elolvasni, hiányoznak az egymásra utalások, a szöveg íve, szinte minden mondat lóg a levegőben, a fordítás ugyanannyi mondatból áll, mint a célszöveg, és még össze sem tudod vonni vagy szétszedni őket, mert megborul a fordítási memória, és magadnak vagy egy másik fordítónak okozol később nehéz perceket.
A régi IT szövegekben az tetszett, hogy mennyire lelkesen szerkesztették össze a dokumentációt, a fordítások mögött is lehetett érezni a felpörgött technofétisiszta geeket, új termék esetén pedig átnézték az egészet, nem csak kicseréltek néhány mondatot. Most az esetek többségében a fordító nem is látja, nem tudja kipróbálni az eszközt, aminek a kézikönyvét csinálja, én is számtalan esetben kaptam már agyfaszt attól, hogy a koreaiak vagy japánok lefordítanak valamit angolra, és látatlanban kell lokalizálni a rendszert. Ha veszek valami kütyüt, akkor fordítóként általában az eredeti angol dokumentációt nézem meg, és két év EU-s tapasztalat után a közösségi jogszabályokból vagy közleményekből is inkább az eredetire szavaznék.