karmafactory.hu

Szeretem a szenvedő hangú neurotikus énekesnőket. Ha napközben már nagyon belefásulok a szövegfeldolgozásba, azzal játszom, h próbálom elképzelni, milyen ember írhatta az éppen fordított anyagot. Általában az Információs Minisztérium öltönyös hivatalnokai jutnak eszembe a Brazilból, a főnök szeme előtt sunyítanak bőszen, egyébként meg irodaszékre idomult seggű és az egérre rátorzult kezű uniformizált droidként önelégülten öntik magukból a mentális fekáliát. Legvadabb lázálmaikban is irányító bizottság által felügyelt magas szintű munkacsoportokat látnak maguk előtt, amik szakértői csoportnak adnak megbízást a közösségi szintű fellépés esetleges eredményességéről szóló hatástanulmány elkészítéséről szóló vizsgálatról szóló szakvélemény elkészítésére. Az a legfélelmetesebb, amikor nagyot mernek gondolni és előállnak valami metaforával. Attól mentsen meg az ég. Az valami olyan, mintha Aczél György énekelne irredenta nótákat.

Intéztem ma az új lakást, megakorrektül udvarias bonszoámadmazellbonszoámöszijő avekplezír tulajdonosokkal megállapodtam feltételekben, bútorozatlan bérlemény, Fabríciótól esszekétszáh ojróért megvettem kábé harmadáron a berendezést, két részletben halasztott fizetéssel, aztán nekiindultunk éjszakának, utcavégén Claussenben szeszeltünk egy klubban olasz kollégáival, én még ilyet nem láttam, beszarás, komolyan. Újrahasznosított ipari ingatlan, az egyik helyi Kuplung-féle romkocsma tulajdonképpen, elmész a vécébe, és a szarófülkében a Villeroy & Boch csésze előtt a padlóba süllyesztett LCD képernyőn nézed a Fashion TV-t és a Jaguar reklámokat. Meggondolatlanul meghívtam az egész bandát pörköltnokedli-bikavér-tokaji-pálinka partira, az a gond, hogy tudják a címet, ebből asszem nem mászok ki. Megafurcsa ez az ország, még tavaly beszélgettem a helyi naturista szövetség főtitkárával, kérdeztem tőle, hogy ha nyáron is ilyen szar az idő, akkor hol a faxban meztelenkednek, aszondta, hogy ebben az esetben ruhában múlatják az időt a nudikempingben, és a szaunázáshoz vetkőznek neki. Látens naturista az egész világ, komolyan.

Szóval, Todie kérésére két év után eljött az idő a tartósteszt megírására. A hétvégén bedobtam a csomagtartóba, és elhoztam magammal, így most stílszerűen vakrepülésben írom a tesztet is. Az I-es nem volt valami nagy eresztés, az ötlet elvitte a hátán, de membrános billentyűkkel és viszonylag olcsó érzetű műanyagával nem lopta be magát a szívembe, féláron el is adtam, amint megjött a II-es. Javára szóljon viszont, hogy tartós darab, különböző súlyozásúak a billentyűcsoportok, és Henrik kollégám sztem még most is használja, napi tízezer fölötti leütést bír ki. Ez a II-es kiadás masszív és megbízható benyomást kelt, igazából ugyanaz mint a Cherry G80-3000, szétnyűhetetlen mikrokapcsolókkal. Cipelem mindegyik munkahelyemre magammal, otthoni gépen inkább az Unicomp Customizert használom, azon van felirat, h a nyúlmók is használni tudja. Az az érdekes ezekben a vakbillentyűzetekben, hogy pl. jelszó megadásánál a bicikliző kígyó esete forog fenn. Ha nem foglalkozom vele, akkor simán beírom gond nélkül a jelszót, de ha előtte ránézek az asztalra, ötven százalék az esélye annak, h elütök valamit. Biztonság kedvéért egy másik billzetet is elérhető közelségben szoktam tartani. Az egyik pozitív hozadéka a vakrepülésnek, hogy a kollégák messziről elkerülik a gépedet, úgysem tudnak vele mit kezdeni. Hátrány viszont, hogy elég hangosak a mikrokapcsolók, és ha gyorsan gépelsz, hamar az idegösszeomlás szélére kergeted az egy légtérben tartózkodó puhányfülűeket. Nekem maszthev befektetés volt egy gépírástankönyv is, néhány ezer forint, a feléig csináltam végig, de az is rengeteget segített a rossz beidegződések leoffolásában. Tulajdonképpen fullos sikerélmény, az évek alatt úgyis megtanultad már a vakon gépelést, csak megszokásból nézel az ujjaid alá, így meg megy mint kígyónak a bringázás. Csak ne emlékeztesd magad, hogy nincs mivel tekerned.

Két nap ágybanfekvéssel sikerült kiirtani a megfázást a szervezetből. Fárasztó volt az elmúlt két hét, villámlátogatások iten meg otan, aztán évi rendes télisportolás az ír diaszpórával Ausztriában, vissza Bp., másnap pakolás és vissza Lux. A sícuccok még mindig a csomagtartóban, visszafelé Mosonmagyaróvárnál elkezdett kaparni a torkom, Bécsben már köhögtem, Sinsheimnél meg komplett hörghuruttá alakultam át, nem is nagyon emlékszem hogyan jutottam hazáig. Szereztem valami kőolajízű kanalas orvosságot, cévitamint meg aloeverakoncentrátumot, aztán masszív alvásterápiával kiagykontrolloztam a nyavalyát magamból. Amikor ma délben először másztam ki a vackomból, találtam lenn a nappaliban egy baszott nagy lapostévét. Állítólag azért vette Mike, hogy visszatartsa a Britannia látogatásától. Valami gond van az előfizetéssel, ezért a kábelen nem jön adás. Most nyilván a Britanniában sörözik focimeccset nézve.
Mi ez, ha nem siker.