karmafactory.hu

Ülni ablak, itt legalább lehet hallani tücsök, rágyújt párkány, aztán csikk gondosan belegyömöszöl téglalyuk. Vannak dolgok, amik nem igazán változnak. Régi progger könyvek között megtaláltam A számítógép programozás művészete három kötetét. Még gimnáziumba jártam, az első fordítási melómért kapott pénzből ezt vettem, meg egy angol-magyar műszaki szótárt, néhány ruhát, és a maradékból László barátommal elmentünk dupla viszkit inni az Arizona nevű helyre Tbányán. Az első kötetét még nagy reményekkel kezdtem el, a másodikba beleolvastam, a harmadikat is megnéztem, mert abban vannak a keresési algoritmusok, de bármilyen zseniális arc a Knuth, soha nem tudtam teljesen megérteni és átlátni. Van egy rakat könyv amit beterveztem már lazább időkre, a Karnevált végre sikerült elolvasni, következő az Ulysses lesz, most azt nem tudom eldöntetni, hogy a programozás művészetét a Bhagavad Gíta elé vagy utána ütemezzem. De azt hiszem, hogy saját alapvető algoritmusaimra fogok most inkább koncentrálni.

Visszakanyarodva a hĂĄromkĂśtetes Knuth monogrĂĄfiĂĄra, egy kĂ­nai programozĂł szerint az egĂŠsz olyan mint egy csodĂĄlatos vers az elejĂŠtől a vĂŠgĂŠig, az Ăşj amerikai kiadĂĄs borĂ­tĂłjĂĄn pedig Bill Gates Ă­gy vĂŠlemĂŠnyezi: “If you think you’re a really good programmer… read [Knuth’s] Art of Computer Programming… You should definitely send me a rĂŠsumĂŠ if you can read the whole thing.”.
Egy mĂĄsik sztori Steve Jobs-hoz kapcsolĂłdik, sikerĂźlt befĹąznie a profot mĂŠg 1983-ban, hogy a Macintosh teamnek nyomjon le egy előadĂĄst, ĂŠs amikor megĂŠrkezett, kĂŠznyĂşjtĂĄs kĂśzben előadta, hogy Knuth professzor, Ăśrvendek, minden kĂśnyvĂŠt olvastam. Erre Knuth: “You’re full of shit…“