SzĂnhĂĄz a vĂĄros szĂŠlĂŠn
LankadĂł extĂĄzis a Bakelit M.A.C.-ben, L1 Dance Lab. Ărdekes elĹadĂĄs, ĂŠrdekes helyszĂnen. RĂŠgebben pontosan ugyanĂgy kĂŠpzeltem egy kĂsĂŠrleti szĂnhĂĄzat. Kint a gyĂĄrtelepen, kurvasor a kerĂtĂŠs mellett, kockakĹ, ipari vasĂşt maradvĂĄnyai, mĂĄlladozĂł ĂŠpĂźletek. Az alcĂm nyilvĂĄnos megtermĂŠkenyĂtĂŠs volt, bĂĄr megtermĂŠkenyĂźlĂŠsnek nyomĂĄt sem lĂĄttam. NĹstĂŠnyzombik kĂśzlekedtek a szĂnpadon, kĂźlĂśnbĂśzĹ mozgĂĄskultĂşrĂĄkkal, militĂĄns meztelensĂŠgben. A hĂmek a kĂśzĂśssĂŠgbĹl kiszorĂtva vegetĂĄltak a szĂŠlĂŠn, nĂŠha zenĂŠltek, vagy csĂşsztak-mĂĄsztak a padlĂłn. AztĂĄn az egyik zombinĹstĂŠny kirĂĄngatta a szintetizĂĄtoros hĂmet, hogy pofoztassa magĂĄt egy kicsit, mely felkĂŠrĂŠsnek a pofozĂłember Ămmel-ĂĄmmal eleget tett. ElĹtte mĂŠg a mĂĄsik hĂm hegedĂźlt az egyik lĂĄnyon, aki ezt halĂĄlsikolyokkal jutalmazta. VĂŠgĂŠn meg felvĂĄltva hentergĂŠs a padlĂłn. UtolsĂł pĂĄr egyik fele elĹre fuss. Ărdekes volt, engem lenyugtatott, mint minden, ami durvĂĄbb mint a belsĹ mozi, az ormĂĄnyosmedve viszont nem tĹąnt nyugodtabbnak utĂĄna sem. MĂŠg a nyĂĄron lĂĄttam LadjĂĄnszki MĂĄrta egy mĂĄsik darabjĂĄt, a Zajos sĂŠtĂĄt, az kifejezetten kellemes ĂŠs megnyugtatĂł volt. Ez mĂĄs. Nem szĂvesen ĂŠlnĂŠk matriarchĂĄlis tĂĄrsadalomban, na.